A linoleum,  mint minden természetes anyag elősegíti  a teljes ellazulást.

Gyakran hallani ilyesféle észrevételt: „Milyen szép a linóleumod a konyhában, bár kár, hogy műanyag, és ártalmas az egészségre.”

E tévedés egyszerű pongyolaságból adódik. A régi időkben ( múlt század hatvanas-hetvenes évek) az iskolák, kórházak aljzatára olcsó és egyben rendkívül csúnya linóleumot ragasztottak. Akkor előszeretettel alkalmazták, mivel rondasága ellenére olcsó és praktikus volt. Kevesen tudják, hogy természetes anyag. Később feltalálták a pvc-t is, ami még ennél is olcsóbb, és könnyebben kezelhető volt. Ez már valóban műanyag és tényleg káros, mivel rákkeltő anyagot tartalmaz. A lakásokban gyorsan elterjedt, mert megtévesztően hasonlított mintázata a kő-, vagy padlóburkolathoz, és hihetetlenül olcsó, még a mai napig is. Ha bemegyek egy áruházba, és linóleumot kérek, mindig visszakérdez az eladó, hogy pvc-re gondolok e. Amikor azt válaszolom, hogy nem, linóleumot szeretnék, még egyszer megkérdezi, hogy biztosan nem pvc-t akarok?

Ma már alig akad egy-két üzlet, ahol a valódi linóleum kapható, pedig csodálatos és TERMÉSZETES anyag! Ára lassan a parafával vetekszik, és fantasztikusan szép színekben gyártják! Ebből az következne, hogy manapság a linóleum padló lehetne az igényesség egyik mutatója, de a téves megnevezése miatt kerülik. A pvc tulajdonságai: bár könnyen tisztítható, és meleg, de gyúlékony. Erős oldószerekkel szemben egyáltalán nem ellenálló. Tény, hogy rákkeltő lehet. A linóleum tulajdonságai: magas kopásálló tulajdonsággal rendelkezik. Nem gyúlékony, a cigaretta sem égeti ki. A pvc-nél jobb hang-, és hőszigetelő, vegyszerekkel szemben is ellenálló. Érdemes a konyha burkolatának megvásárlásakor a linóleumválasztékot is megnézni. Jó esetben a konyha még mindig a családi étkezések, jó beszélgetések színtere, ehhez illik a meleg érzetet keltő anyag. Bár nincs a köztudatban, mégis az egyik legkorszerűbb burkolóanyag.